|
<< Click to Display Table of Contents >> Online számlaküldés folyamata |
  
|
|
<< Click to Display Table of Contents >> Online számlaküldés folyamata |
|
Online számla küldésére a Kereskedelem/Vevői előlegszámla, a Kereskedelem/Vevői számla és a Kereskedelem/Vevői számlával egy tekintet alá eső okirat menüpontokból lehetséges.
Annak ellenőrzése, hogy a számla ténylegesen továbbításra került-e, minden esetben a felhasználó feladata. Erre mind a deep.erp, mind a NAV online számla felületet biztosít.
A deep.erp-ben az Információs központ/Számla online adatszolgáltatás vagy a Rendszer/Kommunikáció/Számla online adatszolgáltatás alatt van lehetőség ellenőrizni a számlaküldés sikerességét.
Számlaküldés
Az adatküldés automatikus un. gép-gép kapcsolattal történik, a számla véglegesítésével azonnal megtörténik megfelelő technikai háttér mellett (ehhez elengedhetetlen az élő és aktív internet kapcsolat).
Az az információ, hogy a számla feladásra került-e, a számlán nem jelenik meg. Az erre vonatkozó információk a Számla online adatszolgáltatás alatt jelennek meg, ahol látható az egyes számlák feladási státusza és feldolgozottsági szintje.
A funkció a korábbi adatszolgáltatási kötelezettség (100 000 HUF értékhatár/belföldi adóalany) adatszolgáltatást támogatta. A mező megjelent a mozgástípuson és a kereskedelem vevői előleg/számla rögzítő felületen.
A korábban önkéntesen feladott számlákat úgy lehet visszakeresni, hogy az oszlopválasztóval kitesszük az áttekintőre az Önkéntes online adatszolgáltatás oszlopot.
A NAV online adatszolgáltatás korrektsége érdekében egy vevői számlához egy kapcsolódó bizonylatot lehet rögzíteni mivel a program figyelembe veszi a kapcsolódó dokumentumon lévő ÁFA összegét a jelentéshez. A kapcsolódó számla rögzítési lehetősége korábban tabulátor fülön keresztül volt elérhető, most a számla fejbe került ez az információ. Ha egy számla helyesbítésre került akkor nem lehet kapcsolódó számlaként hivatkozni rá, csak a helyesbítő számlájára.
Lehetőség van un. láncolat létrehozására. "A" számla kapcsolódó számlaként hozzárendelésre kerül "B" számlához, majd "B" számla kapcsolódó számlaként "C" számlához. Ilyen esetekben az XML-ben az <originalInvioceNumber> értéke="A". A láncolat miatt nem szabad helyesbíteni vagy sztornózni a láncolat középső elemeit. Helyesbíteni kizárólag az alap ("A") számlát lehet mivel a láncolatban a NAV ezt tekinti eredeti számlának. Sztornózni a a láncolat első vagy utolsó számláját lehetséges. Más esetben a számlát nem fogja befogadni a NAV, így kérjük ennek betartására fokozottan figyeljenek. Segítségként a deep.erp láncolat esetén -a fenti példát figyelembe véve- ha a számlák listás áttekintőjére kitesszük az "eredeti bizonylat száma" oszlopot, ott minden láncolat tag esetében "A" számlát fogja megjeleníteni, függetlenül attól, hogy a számlában "C" számla volt kapcsolódónak jelölve.
A sztornó számla akkor kerül feladásra, ha az eredeti számla is feladásra került. Amennyiben az eredeti számla más rendszerrel került feladásra vagy manuálisan került rögzítésre az OSZ rendszerbe vagy a korábban érvényes szabályok miatt nem kellett jelenteni, a feladás un. analitikus számla kiállítással, és arra való hivatkozással lehetséges. Lásd lentebb az Előzmény rendszerben kiállított számlára és a Nem adóalany és nem magánszemély részére készített vevői számla OSZ adatszolgáltatás való hivatkozás rész.
Akkor kerül feladásra, ha a helyesbítésre kerülő eredeti számla feladásra került. Amennyiben az eredeti számla más rendszerrel került feladásra vagy manuálisan került rögzítésre az OSZ rendszerbe vagy a korábban érvényes szabályok miatt nem kellett jelenteni, a feladás un. analitikus számla kiállítással, és arra való hivatkozással lehetséges. Lásd lentebb az Előzmény rendszerben kiállított számlára és a Nem adóalany és nem magánszemély részére készített vevői számla OSZ adatszolgáltatás való hivatkozás rész.
A vevői előlegszámla helyesbítése a Vevői előlegszámla specialitások alatt olvasható. Az ilyen módon kiállított számla sikeresen feladásra és befogadásra kerül az OSZ rendszerben.
Vevői számlával egy tekintet alá eső okirat minden esetben továbbításra kerül, ha olyan bizonylathoz kapcsolódik, amely korábban továbbítva lett a NAV online adatszolgáltatás keretében.
A deep.erp a kereskedelmi számlák könyvelésekor ellenőrzi, hogy a számla feladás köteles-e a NAV online számla rendszer felé. Amennyiben igen, még egy ellenőrzést végez a Partner számlázási cím adatokra. Amennyiben az irányítószám, város, közterület (cím) adatok közül valamelyik hiányzik, a program nem engedi könyvelni a számlát csak a hiányzó adatok pótlását követően.
Amennyiben olyan számlát szeretnénk meghivatkozni a deep.erp-ben amelynek előzménye más program segítségével vagy manuálisan került lejelentésre az OSZ felé, akkor ehhez létre kell hozni egy olyan kereskedelem vevői számla mozgástípust ahol az "Analitikus tranzakció típus" pipa jelölve van
A mozgástípushoz a sorszámtömböt is be kell állítani.
- Analitikus kereskedelmi számla mozgástípus beállítása -
Előzmény számla nem szerepel az OSZ rendszerében:
Rögzíteni kell egy analitikus számlát, amelyen a külső iktatószámban kell szerepeltetni az eredeti számla számát. (Eredeti számla alatt a normál számla számát értjük.) Mivel ez az előzmény számla nem szerepel az OSZ rendszerben, így a Számla online adatszolgáltatás a megelőző rendszer alapján területet nem kitölteni.
• Az analitikus számla könyvelődik, így ahhoz, hogy a könyvelés és a bevallások ne torzuljanak a számlán 0 értékkel lehet szerepeltetni az előzmény számla sort.
• Egy sor rögzítése elégséges. Ha egy előzmény számla 60 soros volt, itt nem kell mind a 60 sort újra rögzíteni.
• A könyvelési paraméterek eltérítése új ügyviteli kategória felvételével oldható meg.
• Az előzmény számla dátuma nem kell, hogy megegyezzen az eredeti számla dátumával. Ha 2019-es számlára szeretnénk hivatkozni, az analitikus számlát rögzíthetjük 2020-ra is, mivel az analitikus számla rögzítése csak technikai okokból szükséges.
• Az analitikus számla soha nem adódik fel az OSZ felé.
• A számla lehet negatív összegű is.
A második lépésben el kell készíteni a deep.erp-ben azt a számlát amely előzmény számlára fog hivatkozni, és meg kell hivatkozni a Kapcsolódó számla mezőben az analitikus számlát .
A fent leírt lépéseket betartva a számla sikeresen befogadásra kerül az OSZ rendszerben.
Az előzmény számla szerepel az OSZ rendszerében:
Az előzmény rendszerben kiállított számlát be lehet rögzíteni a kereskedelem vevői számlák közé az analitikus mozgásként rögzített számlatömbbe. Nagyon fontos, hogy a kitöltés során a "Számla online adatszolgáltatás a megelőző rendszer alapján" területen jelöljük az online adatszolgáltatást és töltsük ki a tétel sorszám adatokat. Mivel ezek az adatok az előzmény számla adatai, így az analitikus számla ebben az esetben sem adódik fel az OSZ felé, nincs dupla jelentés.
- Előzmény számla tétel sorszám és tételsorszám jelölése analitikus számlán -
Az aktuális tétel sorszám jelöli, hogy az adott számla hányadik a számlaláncban (Ha eredeti számlát rögzítünk az érték 1. Ha olyan előzmény számlát rögzítünk, amely rendelkezik előzményszámlával (pl. sztornó számla) akkor az érték 2.)
Az aktuális tételsor sorszám jelöli, hogy az előzmény számlának hány sora volt. Ha 4, akkor ide 4-et kell írni. Ennek megfelelően ha erre a számlára hivatkozva az 5. egy soros számlát állítjuk ki, az OSZ nem fogja befogadni azt.
Példa:
Előző rendszerben készített eredeti számla 4 soros
Szintén az előző rendszerben készült hozzá 4 helyesbítő számla, számlánként 2 sorral.
A 4 helyesbítő számlának összesen 8 sora van.
5 számláról van szó, egy eredeti, négy helyesbítő, mind megelőző rendszerben született. Ezért a helyesbítő számlák 8 sortát hozzá kell adni a az eredeti 4-hez
deep.erp-ben rögzített analitikus számlán a tételindex 5 lesz, a tételsorindex pedig 12.
A hivatkozás az analitikus számlára úgy történik, hogy az analitikusan rögzített számlát ki lehet választani a kereskedelem vevői számla Kapcsolódó számla mezőjében.
- Analitikus kapcsolódó számla -
Az ilyen módon rögzített előzmény számlára történő hivatkozást (kapcsolt számla) kezeli és befogadja az OSZ.
Amennyiben olyan előlegszámlát szeretnénk meghivatkozni a deep.erp-ben, amelynek előzménye más program segítségével vagy manuálisan került lejelentésre az OSZ felé, akkor ehhez létre kell hozni egy olyan kereskedelem vevői előlegszámla mozgástípust ahol az "Analitikus tranzakció típus" pipa jelölve van
A mozgástípushoz a sorszámtömböt is be kell állítani.
Az előző rendszerben kiállított előlegszámlát be lehet rögzíteni a kereskedelem vevői előlegszámlák közé az analitikus mozgásként rögzített számlatömbbe. Nagyon fontos, hogy a kitöltés során a "Számla online adatszolgáltatás a megelőző rendszer alapján" területen jelöljük az online adatszolgáltatást és töltsük ki a tétel sorszám adatokat. Mivel ezek az adatok az előzmény számla adatai, így az analitikus számla ebben az esetben sem adódik fel az OSZ felé, nincs dupla jelentés.
Az analitikus előlegszámla külső iktatószám mezőjében kell megadni az előzmény előlegszámla számát.
A NAV OSZ adatszolgáltatás a megelőző rendszer alapján részben az Aktuális tétel sorszám 0, a tételsor sorszám 1.
A hivatkozás az analitikus előlegszámlára úgy történik, hogy az analitikusan rögzített előlegszámlát ki lehet választani a kereskedelem vevői számla Kapcsolódó előlegszámla mezőjében
2021. január 4-től a nem adóalany és nem magánszemély vevő esetén a név és a cím feltüntetése kötelező a számlán és az adatszolgáltatásban is. (Ebbe a csoportba tartoznak pl. a gazdasági tevékenységet nem folytató társasházak, egyesületek, alapítványok és a kizárólag közhatalmi tevékenységet folytató egyesületek)
Amennyiben ilyen (nem adóalany és nem magánszemély) vevő részére szeretnénk számlát kiállítani, az OSZ adatszolgáltatás szempontjából elvárt helyes működés érdekében fel kell venni egy új partner ügyviteli kategóriát, ahol a szabály típusa: "Nem adóalany és nem magánszemély".
- Nem adóalany és nem magánszemély partner ügyviteli kategória rögzítése -
A vevő adatainak rögzítésekor a partner ügyviteli kategóriánál ezt a partner ügyviteli kategóriát kell megadni, valamint rögzíteni kell a cím adatokat is.
Az így kiállított számlát a dep.erp feladja az OSZ rendszerbe és (ha minden egyéb szempontból is helyesen van rögzítve a számla) sikeresen befogadásra kerül. Az xml tartalmazza a név és cím adatokat a szabályozásnak megfelelően.
- Nem adóalany és nem magánszemély vevő adatai számlázáskor -
A közösségi tagállamkódot mindig nagybetűvel rögzítsük. A NAV OSZ adatszolgáltatás során az OSZ validál a kis/nagybetűre. Kisbetűs rögzítés esetén sikertelen lesz az adatszolgáltatásunk.
A közösségi tagállamkód hibás rögzítése miatti sikertelen adatszolgáltatás javítása:
•Javítsa a közösségi adószámot a vevő kartonon.
•Sztornózza az eredeti számlát melynek adatszolgáltatása sikertelen volt.
•Rögzítse újra a számlát a helyes közösségi tagállamkódot tartalmazó vevő adattal.
•Mivel az első eredeti számla adatszolgáltatása sikertelen volt, így a számla sztornó adatszolgáltatása is sikertelen lesz. Minden, a rendszerben kiállított számla OSZ adatszolgáltatás köteles, így a sztornózott/sztornó számla párt manuálisan rögzíteni kell az OSZ rendszerben. Ez a felhasználó feldata és kötelessége.
A NAV OSZ rendszerben manuálisan rögzített számlák esetében a deep.erp lehetőséget ad az adaszolgáltatás soron a számlához megjegyzést rögzíteni, illetve jelölni, hogy manuális adatszolgáltatás történt.
- Manuális adatszolgáltatás jelölése, megjegyzés rögzítése -